Gravitációs hajtómű a magyar repülő csészealjban

„Amit mi csinálunk, az a hagyományos tudomány szerint nem létezik” – mondta lapunknak Rozsnyai Viktor, az amerikai-magyar Gravity Control Technologies (GCT) ügyvezetője. Az 1998-ban létrejött űrhajózási magán-kutatóintézet az úgynevezett nulla pontos energiamező, más néven a kvantumvákuum segítségével juttatna járművet az űrbe.

Continue Reading

Áramgyártás nanotechnológiával: hőből elektromos áram

A technológiában alkalmazott nano szénszálak erősebbek, mint az acél, jobban vezetik az elektromosságot, mint a fémek, s ráadásul rugalmasak. A felfedezés lényege, hogy az elképzelhetetlenül kicsi, 5 nanométeres (1 nanométer a milliméter milliomod része) átmérő miatt az elektronok nem tudnak szétszóródni vagy elveszni, mert arra nincs helyük. Ezért is hívják a nanoszálakat zéródimenziós térnek. Ha ezeket a nanoszálakat sűrűn kötegeljük, képesek lesznek hatalmas mennyiségű energiát tárolni.

Continue Reading

Univerzális energiatárolási módszert fejlesztettek ki

Napenergia fölhasználásával, egy katalizátor segítségével bontja elemeire a vizet a MIT-en kifejlesztett új módszer.
Daniel Nocera és kutatócsoportja olcsó és széles körben alkalmazható katalizátort talált, amely elektromos áram fölhasználásával alkotóelemeire bontja a vizet. Az így nyert hidrogén akár energiacellában elégetve energiatermelésre, akár üzemanyagként fölhasználható.

Continue Reading

Cápabőrlakk csökkentheti a kerozinfelhasználást

Az ötletgazdák megkapták az idei Joseph von Fraunhofer Díjat a találmányért.
A brémai Fraunhofer Intézet kutatói olyan lakkot fejlesztettek ki, amely csökkentheti a repülőgépek és hajók áramlási ellenállását. Az ötletet az úszók ruházatát is ihlető cápabőr adta. Bár a természet a vízben való mozgásra fejlesztette ki, elvileg a levegőben is alkalmazható.

Continue Reading

A grafén válthatja a szilíciumot az elektronikai eszközökben

Az egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkező kétdimenziós grafén (egyetlen atom vastagságú grafitréteg) válthatja fel a szilíciumalapú félvezetőket az elektronikában – hangsúlyozta Bíró László Péter professzor, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete nanoszerkezetek osztályának vezetője azzal kapcsolatban, hogy Andre Geim és Konstantin Novoselov Nagy-Britanniában dolgozó orosz származású tudósoknak ítélték oda megosztva az idei fizikai Nobel-díjat.

Continue Reading