Áramgyártás nanotechnológiával: hőből elektromos áram

A technológiában alkalmazott nano szénszálak erősebbek, mint az acél, jobban vezetik az elektromosságot, mint a fémek, s ráadásul rugalmasak. A felfedezés lényege, hogy az elképzelhetetlenül kicsi, 5 nanométeres (1 nanométer a milliméter milliomod része) átmérő miatt az elektronok nem tudnak szétszóródni vagy elveszni, mert arra nincs helyük. Ezért is hívják a nanoszálakat zéródimenziós térnek. Ha ezeket a nanoszálakat sűrűn kötegeljük, képesek lesznek hatalmas mennyiségű energiát tárolni.

Continue Reading

Cápabőrlakk csökkentheti a kerozinfelhasználást

Az ötletgazdák megkapták az idei Joseph von Fraunhofer Díjat a találmányért.
A brémai Fraunhofer Intézet kutatói olyan lakkot fejlesztettek ki, amely csökkentheti a repülőgépek és hajók áramlási ellenállását. Az ötletet az úszók ruházatát is ihlető cápabőr adta. Bár a természet a vízben való mozgásra fejlesztette ki, elvileg a levegőben is alkalmazható.

Continue Reading

A grafén válthatja a szilíciumot az elektronikai eszközökben

Az egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkező kétdimenziós grafén (egyetlen atom vastagságú grafitréteg) válthatja fel a szilíciumalapú félvezetőket az elektronikában – hangsúlyozta Bíró László Péter professzor, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete nanoszerkezetek osztályának vezetője azzal kapcsolatban, hogy Andre Geim és Konstantin Novoselov Nagy-Britanniában dolgozó orosz származású tudósoknak ítélték oda megosztva az idei fizikai Nobel-díjat.

Continue Reading

Dél-koreai-magyar csúcstechnológia a rákkutatás és grafénkutatás szolgálatában

Rákkutatással és az anyagtudomány legígéretesebb ágának tekintett grafénkutatásokkal foglalkozik majd az a két laboratórium, amelyek létrehozásáról megállapodást írt alá szerdán Pálinkás József, az MTA elnöke és Min Dong-Pil, a felfedező kutatásokat támogató Koreai Alapkutatási Tanács elnöke az Akadémián.

Continue Reading

A legerősebb pókháló

Kutatók minden eddiginél hatalmasabb pókhálókat fedeztek fel Madagaszkáron. A tudomány számára eddig ismeretlen darwin kéregpók folyómedrek felett átívelve akár 25 méterre is kifeszíti fonalát, erre épített kerek hálója pedig 2,8 négyzetméteres is lehet. A gigantikus hálóhoz építője a világ legerősebb pókselymét használja, mely kétszer ellenállóbb más pókokéinál, és valószínüleg a legellenállóbb biológiai anyag a világon.

Continue Reading